Mert a boldogság nem olyan, mint amilyennek azt elképzeled, és várod. Az út határozza meg, ahogyan elérted azt, és mindaz a rossz, amit közben megtapasztaltál...
A boldogság mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelen elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya.