Egy csók annyira egyszerű dolog, hogy szinte fel sem tűnik. De ha jobban szemügyre vennénk, megláthatnánk, hogy minden csóknak megvan a sajátos jelentése. A művészet az, hogy meg tudjuk fejteni azt a bizonyos jelentést. A csók különböző emberek számára különböző tartalommal bír. A jelentés végső soron attól függ, aki a csókot adja és aki a csókot látja. A csók aktusa mindig ugyanaz. Mégis minden csóknak megvan a maga sajátos jelentése. Kifejezheti egy férj soha nem szűnő rajongását vagy egy feleség mélységes megbánását. Jelképezheti egy anya növekvő aggodalmát vagy egy szerető lángoló szenvedélyét. De akármit is jelentsen, minden csók egy alapvető emberi szükségletet tükröz. A másik emberhez való kötődés igényét. Ez a vágy olyan elemi erejű, hogy mindig megdöbbenünk, mikor egyesek mégsem értik meg!
De az idő, azon kívül, hogy begyógyította a sebeimet, valami egészen különöset is tartogatott a számomra: megmutatta, hogy életünk során képesek vagyunk egynél több embert is szeretni.
A szerelem vad erő. Ha meg akarjuk zabolázni, elpusztít. Ha börtönbe akarjuk zárni, a rabszolgájává tesz. Ha meg akarjuk érteni, cserben hagy és összezavar.
Nincs még egy pillantás, mi vérem szítaná, Nincs még egy érintés, mi hangom fojtaná, És úgy ringatna el, hogy könnyű álmot szór, Olyan, mint Te, nincs még egy, tudom jól.
Csak ölelj át, mint féltett fészküket a fák S ha újra hív a vágy, majd én bújok hozzád Csak fogj úgy át, hogy tudjam, mindig itt leszel S hogy mellettem ébredsz fel
A szerelem, amely változik, ha eléri a változás szele, nem szerelem, mert a szerelem egy örök jel, mely háborgó viharokkal néz szembe, de meg nem remeg. A szerelem nem az idő bolondja, és az ítéletnapig szilárdan kitart.