Legsötétebb óráinkban Legmélyebb kétségbeesésemben is Törõdsz-e majd velem? Ott leszel-e velem? Megpróbáltatásaimban És szomorúságomban Kétségeinkben Amikor már nem látunk kiutat Lázadásaimban Szomorúságomban Félelmeimben Hitvallásomban Gyötrelmeimben és fájdalmamban Örömömben és bánatomban Egy új holnap reményében Soha nem hagylak el Mindig szívemben leszel
Az élet kanyargós útvesztőin a szülői kéz vezetett. S mikor én ezt elengedtem Megfogtam a tiedet. Mert úgy az élet mindig szomorú és hideg, Ha örömödet, bánatodat elmondani nincs kinek. Ezért soha ne hagyj el, Mindig a szíveddel vezess. És ehhez a legfontosabb, hogy mindig nagyon szeress.